Daniel alig eszmélt fel, és máris az úszómedence előtt találta magát. Bánta, hogy annyira gyorsan elkészült.
Tudott úszni mellben, gyorsban, hátban és pillangóban is, bár csak az első három úszásnemben indult. Ráadásul egész ügyes volt, ahogy ezt Zoey is mondta. Sokat készült erre a versenyre, de, ahogy ott állt, és bemelegített, egy pillanatra belopta magát a félelem a szívébe.
Mi lesz, ha a lazasága miatt nem tud jól teljesíteni? Képtelen lett volna elviselni, ha kiderül, az egójához valójában nem is párosul akkora tudás, mint képzelte.
A gondolatait félbeszakította egy rendkívül ismerős alak felbukkanása, aki most megállt mellette.
Szembefordult a lánnyal, és elakadt a lélegzete. Jessica a rózsaszín fürdőruhájában úgy nézett ki, akár egy fotómodell, aki épp csak azért öltözött át, hogy megmutassa a világnak, mennyire vonzó is ebben a szerkójában.
Daniel nyelt egy nagyot, és lekapta a tekintetét barátnője formás, ugyanakkor mégis elbűvölő alakjáról. Gondolt egyet, és a következő pillanatban már fejest is ugrott a hideg vízbe.
– Daniel! – csattant fel Richard, a szakiskolások testnevelés tanára. – Nem mondtam, hogy bemehetsz, főleg nem így! Azonnal szállj ki!
A fiú sokáig nem mozdult annak elenére, hogy majdnem szétfagyott a váratlan hőmérsékletváltozástól. Közben egyre több néző, illetve versenyző jelent meg a medence körül.
– Ha nem jössz ki, utánadugrok, és kihozlak! – fogadkozott vigyorogva Maximus.
Daniel tekintete végigsiklott a jelenlévőkön. Ott volt Zoey, Madison, Howard, és még néhány felnőtt, egy-két szülő illetve rengeteg gyerek.
Sóhajtott, és nagynehezen kimászott a partra. Gyorsan keresett magának egy ülőhelyet a versenyzők közt, akik arra vártak, hogy felszólítsák őket.
– Mi ütött beléd? – kérdezte suttogva Maximus, amint elkezdődött a megnyitó beszéd. – Hogy beugrottál – magyarázta Daniel kérdő pillantását látva, és az úszómedence irányába mutatott.
Közelebb hajolt a fiúhoz, és ekkor megértette.
– Oké, nem szóltam, haver – kuncogott fel, és épp elkapta Jessica pillantását, aki az egyre vörösödő Danielt bámulta.
Nem sokkal később Daniel, Maximus és egy Leon nevű fiú következett.
A mellúszás versenyszám következett. Mindhárman beneveztek a huszonnégy méteres kihívásra, ami abból állt, hogy négy hosszt kellett úszni oda-vissza a medence egyik végéből a másikba.
– Aztán nehogy lelassítson a Jessicára izguló varázspálcád, és én nyerjek! – kurjantotta Danielre kacsintva Maximus, egyáltalán nem törődve a jelenlévőkkel, és ugrott egy hasast a medencébe.
Majd meglátjuk, mit tudsz, uzsidoboz, morogta magában Daniel, és követte Maximus példáját. Közben igyekezett nem Jessicára gondolni, aki talán ebben a pillanatban is őt nézi.